A megoldás

-Da akkor nem halt meg-kezdte Mari.
-De igen!-Edward megint sírni kezdett.
Hirtelen óriásit csattant valani a fiú nyakán.Hártanézett.Tay komoly,ámbe kissé könnyes arca fogadta.
-Hé,ezt meg mért kaptam?-kérdezte a nyakát dörzsölve.
-Azonnal állj fel!-kiabált rá-Az nem segít Rana-n,ha sírsz!Ideje lenne felnőnöd hallod?És még csodálkozol,hogy Rani-t elrabolták?Hogy őszinte legyek,engem ez egyáltalán nem lep meg!Félreismertelek...azt hittem erős vagy,de csalódtam...Rana el van átkozva,mégis sokkal erősebb és kitartóbb mint te!Te kényes vagy,ő meg nem!Ha nem szeded össze magad,ténylge örökre elveszíted!
-Taylor,hogy mondhatsz ilyet?!-fakadt ki Shila,látva a szőke gyerek döbbenetét.
-Deha Rana-ban már nem él a tűz ereje!-mondta Ed.
-Igen is él!Méghozzá a mi szívünkben!Te akkor már nem voltál velünk amikor Rana,úgyan nem szó szerint,de  ezt mondta:Túlságosan belekevertelek titeket ebbe a dologba.Az erőm egy-egy része a ti szívetekbe költözött,ézért rátok is vadásznak.
-Naés?
-Hát nem érted?Még van remény!-mondta,ezúttal Shila-A tűz még nem tűnt el örökre!Belőlünk még nem szállt ki!Annyit kell tennünk,hogy visszaadjuk Rana-nak!
-De hogyan!-fakadt ki Edward.
-Annak a szernek biztosan van ellenszere..csak nem tudom mi-gondolkodott Taylor.
Egy igeig mindenki csendben volt,aztán Meloy halkan megszólalt:
-Mi lenne ha-a többiek ránéztek,és egy kicsit elhallgatott,majd folytatta-Ha visszamennénk Kaya.hoz a mocsárba...
-Minek?-szakította félbe Mari.
-Had mondjam el...arra gondoltam,ha visszamennénk,Nayami biztosan tudja,hogy hol van Rana édesapja...és ő ugyebár laboratóriumban dolgozik...arra gondoltam,ő ki tudná fejleszteni az ellenszert,hiszen a lányáról van szó...úgyahogy a lányáról..vagy talá tudja is az ellenszerét...
-Melody,te zseniális vagy!-ugrott talpra Edward,és átölelve felemelte-Erre nem is gondoltam!
-Köszi,csak tegyél le oké?-kérte a lány.
Edward lerakta,és Mari felé fordult.
-Mari,idehívnád Azont?Vele hamarabb visszajutunk.
-Persze,ha ez segít Rana-n szívesen!-azzal két ujjával füttyentett,mire úgy egy pec múlva nagy üvöltéssel előtermett a sárkány.
Da ahogy leszállt,Mari felsikított:
-Jesszusom!Azon!Mit csináltál?Ki támadott meg?
Mindenki végignézett a sárkányon.A teste tiszta karc és vér volt,homlokán egy nagy lyuk tátondott.
-Ezek biztosan a falusiak voltak-mondta Shila a sárkányt sírva ölelő Mari-nak-Valószínüleg azt hitték,hogy ő egy Sárkánylovas jószága.
-Szemétség!Mekkora pokolfajzatok!-visította a lány,majd Edward-hoz fordult-Ed,sajnálom,ilyen állapotban nem repülhet,még leesik valahol!-azzal letöölte könnyyeit.
A srác odasétált hozzá,és letérdelt mellé.
-Semmi baj,Mari.Megértem,Nem kell megterhelned Azon-t.De  mi lenne,ha megpróbálnám,hogy mindannyiónkat elteleportálom Sara-hoz?Ő biztosan kölcsönadja Gery-t.Ő gyersabb mint Azon,és ő addig pihenhet.Benne vagy Mari?Szerintem jó kezekben lesz a Sárkánylovasoknál.
-Renben-bólintott lassan a lány.
Nem volt ínyére pont most elhagyni a sárkányt,de meg akarta menteni Rana-t.Edward maga kör hivta  barátait,összecsapta a kezét,és nagy fény közepette minde eltűntek.

-Itt is vagyünk-jelentette ki Edward.
Mindenki ránézett.Arca elszánt és aggódó volt,tudni lehetett mire gondolt.Shila megfogta Taylor kezét.A fiú kivörösödött,és ránézett.
-Taylor,én nagyon aggódom-jelentette ki alig hallhatóan-Nem akarom elveszíteni Rani-t,és titeket sem!
Tay megszorította a kezét.
-És nem is fogsz.
Beléptek a palotára.Ayame hercegnő immár gyógyultan éppen lejött a lépcsőn.
-Sziasztok!Hát ti?-köszöntötte őket a szőke kislány,és lerobogott a lépcsőn-Mi okból vetődtetek ide?
-Szia Ayame..kezdte Melody,de Ed félbeszakította.
-Hol van Sara?Azonnal beszélnem kell vele!Életbevágóan fontos.
-Fenn van a tetőtéren.Éppen Gery-t tisztogatja.Miért,mi történt?
Edward nem válaszolt,elindult a lépcsőn felfelé futva.
-Ennek meg mi baja?-kérdezte Ayame.
-Majd mi elmagyarázuk-mondta Shila.
-Gyertek be az étkezőbe,egy tea és aprósütemény mellett majd elmondjátok.Addig a barátotok mászhat pár lépcsőfokot,kíváncsi lennél mikor ér fel.
-Remek,menjunk.De amilyen okból oda tart,kétlem,hogy elfáradna.
Azzal bementek az étkezőbe.

Edward már vagy negyed órája futott fel a lépcsőn.De nem fáradt el.Végre meglátta a fényt a tetőtér felé.Ereje már elfogyott,és nem tudott teleportálni.Szó szerint kiesett az ajtón a teraszra.
-Edward!A frászt hoztad rám!-sikoltotta Sara.
-Szara szükségünk van a segítségedre!Rana-t démonná változtatta Hasina,és szükségünk lenne Gery-re,hogy elvigyen minket a mocsárhoz,és utána Rani apjához,aki biztosan tudja,mi az ellenszer!-hadarta.
-Mi van?Rana bajba került?-kérdezta Sara.
-Igen,méghozzá életveszélybe!Kérlek segíts!
-Hát...de Gery...nem szeretem másoknak odaadni...ki tudja mi lenne  vele...
-Kérlek Sara!Szükségem van Gery-re!
-Nem-mondta habozás után Sara.
-De miért?!
-Túlságsan féltem-mondta halkan Sara.
-Gondolhattam volna...-mondta Ed,és a könnyeit visszatartva lehajtotta a fejét.
-Mit?
-Hogy te is pont olyan vagy mint iskolás koromban az osztálytársam!Csak kihasználod egy ember barátságát,de nem fizeted vissza!Ha Rana nem találja meg azt az ostoba virágot,a te kis hercegnőd már halott lenne!Utállak!Te is csak egy felfuvalkodott liba vagy!Nem vagy méltó a sérkánylovasok hírére!-azzal bevágta az ajtót,és lefutott.
Sara döbbenten nézett utána.Ed aztán jól kiosztotta.Úgy döntött,inkább nem foglalkozik vele,végül is Edward csak 13 éves,az a Rana meg 14,mit érthet az a fiú  ehhez?Hiszen ő meg 19 éves!Hiszen csak jobban tudja!
De valami belülről azt súgta neki,hogy Edward igazat mondott...Aztán úgy döntött,hanyagolja a dolgot,és visszatért Gery csutakolásához.De a mardosó bűntudat nem hagyta nyugodni...

Folytatása következik...