|
24.rész - Egyedül
2008.03.27. 12:43
Egyedül
-Jaj,Edward...Sara...Taylor...Shila...Tyson...Mari és Melody...Mit tegyek?-Rana elkeseredten vetette a hátát a fának,és lecsúszott a földre.
Percekig ült ott mozdulatlanul,aztán lassan felemelte a fejét.
-Megmentelek titeket,mégha így a legszörnyűbb rémálmomat is kell legyőznöm!-azzal elindult.
Elszántan lépdelt a piramis felé,de aztán a bejáratnál megmerevedett.Babámult a sötétségbe,és tehetetlennek érezte magát.
,,Nem vagyok rá képes..de...nem egyszerűen nem megy!''-Megiramodott visszafelé,de ekkor egy nőalak előtte termett.
-A..anya?-dadogta Rana.
-Rani kincsem,tényleg képes lennél otthagyni őket?-kérdezte a homályos nő.
-De anya én nem...
-Rana drágám,mars be!
-Anya!
-Segítened kell nekik,és ehhez le kell győznöd a félelmedet!Nem tűrök el kifogást!
-Te csak egy hologramm vagy!-kiáltotta Rana.
-Kicsikém..-az asszony közelebb lebegett,és szívéra rakta a kezét-Te tényleg elhiszed amit mondasz?-a lánya nem válaszolt,így folytatta-Tudom,milyen nehéz lehet neked.Átérzem,De ők is már sokszor megmentettek.Képes lennél pont most cserben hagyni őke?Ez nem az a Rana Izava,akit én ismerek!Irány befelé!
-Nem,nem megy!-Rana elrohant a nőalak mellett,és ismét az erdőbe vetette magár.Nagyon rosszul volt.A gyomra majd felfordult,és maga elé képzelte,ahogy korábban pár pók megcsípte,és a mérgük miatt 4 hétig feküdt korházban 2 évesen.Egyszerűen képtelen volt rá!Túlságosan félt.Kifulladva és elkeseredve megállt,és ismét egy fának vetete a hátát.Mindenre visszagondolt a kalandja kezdetére visszamenően.Arra amikor Edward-dal először találkozott,megmentette Ren elől,majdTaylor-hoz vitte,aki kiképezte.Arra,amikor Marival az elő csatát vívtak Hasina ellen,és két ló is belepusztult a csatába.Mari ébresztette rá,hogy szembe kell néznie akkori félelmével,és Edward szemébe kell néznie a gyilkosság után.Akkor sikerült.De most nem.Visszagondolt arra is,amikor Melody-val a Kay által megbabonázott Időörvényben jártak.Akkor is Edward segítette ki.
-Ő mindig melettem állt-gondolta,és leperegtek előtte az együtt töltött pillanatok-Csak nem lettem...-és ekkor rádöbbent-Én hülye..hiszen Edward Azuki már régóta több számomra egyszerű barátnál...hogy is nem döbbentem rá eddig...Ed,és szerelmes vagyok beléd!-azzal újult erővel felállt-Anya,igazad volt.Le ,,kell''győznöm a félemem.Edward,én...én már régóta szeretlek téged!Jobban,mint bárki mást!-Futásnak eredt,vissza a piramishoz.
Az ajtaja lőtt megállt.
-Nem rettentesz vissza!Bemegyek értetek srácok!Tartsatok ki!-azzal befutott.
*
-Eressz el te szörnyszülött!-rángatta Edward a cella kapuját.
-Ed,ne húzd fel magad...kérte Sara.
-A francba!-Ed belerúgot a kapuba.
-Az nem segít,ha dühkitörést kapsz-állapította meg Tyson.
-Így van-helyeselt Taylor.
-Gondoljuk át higgadtan a dolgokat-kezdte Melody,de Edward nem is figyelt rá.
Ismét belerúgott a cellába.
-Hogy vagytok képesek csak ülni itt,amikor Rana kitudja hol van?!
-Ed,kérlek,ez tényleg nem segít-mondta Mari.
-Ti nem tudjátok,ő mit jelent nekem-Ed ökölbe szörította a kezét-Számomra sokkal több,mint egyszerű barát!Nem bírnám ki,ha elveszíteném!Taylor,te képes lennél most nevet nem mondok kit cserbenhagyni?Például ha még mindig szerelmes lennél Rani-ba!
-Szóval ezen áll a dolog-mondta a fiú,és odalépett Ed-hez-Akkor má leesett.
-Ez tényleg hülye-mondta Mari.
-Tessék?-kérdezte Tay-Ugyan miért?
Melody a homrokára csapott.
-Csak azt ne mond,hogy csak most estt le!
-Mi?
-Ez tényleg nem tudta..ilyen sík felfogást!-Mondta Shila.
-Kösz szép!
-Tay,légyszi gyere ide egy kicsit-kérte Shila.
-Elmondanád miről van szó?
Shil lejjebb húzta Taylort.
-Én már első pillantásra észrevettem a dolgot.Rana és Edward sokkal többet jelentenek egymásbnak egyszerű barátnál.Látszik,hogy egymásnak teremtették őket.
-Értelek..de ténylgeg csak most esett le.
-Edward,nekem van egy ötletem-mondta Shila.
*
Rana szélsebesen vágtatott a folyosón.Bekanyarodott egy elágazás ball oldalára,és lelassított.Meghallotta a pókok motozkálását.
-Most vagy soha-mondta magának,és továbbment.
A több ezer rovar hamar felbukkant a sarkon.De Rana ezúttal nem akart megfutamodni.begyorsított,átugrotta a bogarakat,és gyosan egy ostort rántott elő a zsebéből(persze mágiával)ésszéthasított a pókok között.Azok a forróságtól azonnal ehamvadtak.
-Vége-mondta Rana-legyőztem a félelmem.Edward,szerelmem,megyek érted!
*
A gyerekcsapat a folyosón rohant.A sort Shila vezette.
-Itt balra fordulunk!-adta az utasítást a lány.
-Csúcs vagy Shila!-mondta Ed-Hogy tudtál elolvasztani egy fehérmágiavédett celakaput?
-Egyszerű!Kevertem e fehér és feketemágiát!
-At meg hogyan?
-Erre most nincs idő!...Fúj!Orrokat befogni!-Shila a kezeit az orrára csapta,ami ettől megfájdult.
-Jaj már megint!-mondta Ed,befogott orral,ahogy az iszaplény előbukkant.
De ezúttal valaki más is volt vele.Világoszöld,rövid haja volt,kék szemeit károrvendően irányította rájuk.
-Hová,hozá fiatalik!-mondta,ahogy a gyerekek befogott orral hátrálni kezdtek.
-Én már megint kezdek szédüléni-mondta Melody.
-Ne ájulj el!-szólt rá Sara,de ekkor összeesett.
-Bocs,Edward,...ez rád marad-mondta Tyson,és ő is összeesett.
Ed téntorogni kezdett.
-Odass,de kiratró a 7.!-egyújabb gonosz,ezúttal egy vörös,konytybafogott hajú lány lépett elő a szörny mögül.
-Nem...ezúttal nem ájulok el Rana...-mondta eh,ahogy levegő után kezdett kapkodni.
Leperegtek előtt az együtt töltött pillanatok.
-Te ismered Rana-t?-kérdezte a zöldhajú idegen.
-Azok a pillanatok...amiket együtt töltöttunk..-miözben Edward kiegyenesedett,látta,ahpgy Rana felette sír,amikor a Tűz Kardja a birtokába jutott,és ők megheltek,mejd ismét feltámadtak-Többet érnek számomra minden kincsnél!Ha most meghalok...ő letekeri a fejem!Szeretem őt,és senki nem állhat az utamba,hogy vele lehessek!Tararodjatok!
Fehér fény gyűlt köré,és ezt mondta:
-A szerelem minden akadályt legyőz,és nagyobb erejű a legnagyobb fegyvernél is!
Folytatása következik...
| |