-Nem megy!Hiszen az az nagyapám,aki végezni akar velem!Az a szemét Sors Könyve!Mi olyan fontos benne?Mért nem képesek kivárni az emberek,hogy mi lesz velük késöbb??Mért én szenvedem meg ezt ennyire?!Átok ül rajtam Kay miatt...-ahogy kimondta a nevet megdermedt.

-Kiről beszélsz?

-A...a pokol hercege...aki szerelmes belém,de a pusztulásomat akarja...és a családomat is ő ölte meg!-szegény már nem is tudta mit gondoljon.

Aztán ismét örvénylemi kezdett körülöttük minden,és egy kastélyban találták magukat.

-Ez biztosan az én múltam-remegte Melody.

Egy magas,erős katona menetelt a folyosón,egy nagy szoba felé.Követték.A férfi belépett,és ekkor Melody meglátta magát édesanyja ölében.A férfi előrántott egy bárdot,és lecspta vele a kis Melody anyjá.A szőke múltbeliével egyidőben elsikoltotta magát.A férfi utána a kislány felé lépdelt:

-Ezennel végzek az Astekok úrnőjének utódjával is-mondta.

A múltbéli sikított,mire vérző anyja egy fénysugarat irányított rá,és ő is elmondott egy szöveget:

-Hercegnő voltál,

halandó leszel,

szemedben a fény nem ha el,

Tűnj el innen örökre,

Feledd a múltad,

éld az életed!

Azzal Melody is eltűnt,mirea katona léekapta siskját.Erre más Rana ordította el magát,és kezét a szájára tapasztotta.

-Kay....ez ő!

A karcolt arcú fiatal felemelte a bárdját,és rácsapott vele a nő hátára,mire az meghalt.Melody követve Rana korábbi példáját,a földre roskad bőgve.

-Azt...azt tudtam,hogy szörnyű sorsunk volt,de azt nem,hogy ennyire!

-Ezek után én már nem is akarok élni!-visítozta a szőke.

-Én se!

De ekkor fellebbent előttük Ed és Matt.

-Ugye nem mész el?-kérdezte Edward ranatól,és ugyanezt Matt a másiktól.

-De igen.

-Mind a ketten-mondták.

Erre Edward Rana elé lépett,és szorosan átolelte.

-De én szeretlek!Ha elmész,én belehalok!-mondta neki,mire fény vette körbe őket.

Matt is átölte Melody-t.

-Lehet,hogy a szüleitek meghaltak-kezdte,és Ed folytatta.

-De mi itt vagyunk,és a családotok leszünk.

Melody habozott,de Rani pár másodberc múlva visszaölelte a sráct.

-Igazad van.Nem lehet menekülni a múlt elől,ami megtötént,az megtörtént.Egyszer túl kell rajta lépnünk.

Amint ezt beismerte Melody is,ismét fényörvénybe kerültek,és a fiúk eltávoztak.

Az örvény visszavitte őket a valóságba.Ed megijedt,amint Rana rávetette magát.

-Kösz,hogy segítettél Ed...-mondta-ha nem jöttél volna...

-De már itt vagyok,és nem válunk el többé!Oké?

Rana könnyezve bólintott.

-Örökre!