Rana tanárnő                     

 -Olyan éhes vagyok,hogy 16 vaddisznót tudnék itt helyben egyben megenni!-sóhajtotta Rana a hasát fogva,ami handosakat kordult.

-Én meg 40-et!-túlozta Edward,ahogy egy fa alá rogyott.

-Én nem vagyok túl éhes-jegyezte meg komiszul Mari,de hamar lebuktatta a hasa.

Nagyot kordult mire Rani erőtlenül a kislány vállára esett.

-Na!Nem vagyok holmi karfa!-mordult fel az,és ellökte.

-Egy szederbokor!-ordított fel váratlanul Edward,ahogy a mellete terülő bogyókat felvette,és megette.

-Ezt nem kellett volna...-kezdte Rani,de késő volt.

Ed a tokát fogva ugrott be a bokrok mögé,és a kis tóba vetette magát.

-Ekkora egy fafejet-jegyezte meg a kis ,,állatlány˝,ahohy a bokrok mögé nézett.

-Még én is tudom,hogy az kökény,és ráadásul fagyott.

-Belőled se lenne jó túravezető-nevette oda a srácnak Mari.

-Kösz szépen-mondta az,ahogy vizesen kikászálódott.

Hirtelen megjelent Azon,és leszállt közéjük.

-Mi az cimbora?-kérdezte a törpe.

Az horkantott,és a jobb oldali ösvény felé bökött a fejével,majd megint elrepült.

-Jó hírem van-mondta Mari-Azi azt mondta,a közelben látott egy várost,aminek minden ablaka színarany,a falat pedig márványdarabok éresítik.

-A Gold-Happy falu?-kérdezett rá a tűzörökös,de hasa félbeszakította,mire idegesen  rácsapott egyett-Még egy habnd,és nem tom mit csinálok veled!-morogta.

-Valószínű az.Siessünk!Gyere vízalkimista-viccelődött a 9éves.

-Haha de vicces!-morogta Ed.

Nemsokára beértek a faluba.Rana-nak tátva maradt a  szája.Minden vakítóan csillogott,az emberek fátyolban járkáltak az utcán.

-Apám!Mint a menyország!-mondta.

Egy fiatal,szőke,kékszemű kislány sétált el előtte.Rana rámosolygott,mire ő megrántotta apja kabátját.

-Ő kell apu,ő!-kiabálta ugrálva.

-Szia.Hány éves vagy leányom?-kérdezte az öreg.

-É...Én?'4 leszek...

-Akkor rendben.Vállalnál egy fontos feladatot?

-Mit?

-Melody-nak nincs tanárnője,és korra pont mgefelelő vagy-mutatott a kislányra-a barátaid is hozhatod,úgy nézem,az a szélső törpe pont egyidős a kislányommal.

-Válllalom...-de Mari kitörése félbeszakította.

-Nem vagyok törpe!Pontosan 9 éves vagyok!

-Értem.Ők a  testvéreid?

-Dehyogy...Jaj!-Ed a lábára lépett-Azaz igen.

-Hogy hívnak?-fordult megint a magas lányhoz.

-Rana Izava.Jut eszembe,mit kapok a tanításért...-de gyomra megint elcsípte a mondadója végét,mire kivörösödött.

A férfi és a kislánya nevettek.

-Mondjuk ételt és szállást.

-Jó!Megleszünk,ugye Melody?-érdezte mosolyogva,ahogy lehajolt a kicsihez.

Az szintén nevetett,majd Rana vállán megérintette a csaj jelét.A kék szív megcsillant,mire a kicsi megdöbbent.

-Jaj,ez csak egy fényszóró,de ne piszkáld kérlek!-hazu dta Rana.Melody bólintott,és az apja elvezette a gyerekeket a házukhoz.A fényűző épület oldala kristállyal volt belepve,ablakin az üveg aprólékoson csiszot márvány volt.Hár még a belselye!Az előtér akkora volt,mint egy kisebb lakóház.A  falat képek és festmények borították,és arany volt a keretül.A szőnyeg vörös bársony volt,akárcsak egy palota!

-Mia!

-Igenis uram?-futott oda egy fehérruhás szobalány.

-Kérlek,mutasd meg vendégeinknek a szobályukat!

-Igenis!Jöjjön milédi-fogta meg Rana kezét,és felvitte az emeletre-Ez lesz az ön szobálya.

Rana szája kiakadt a gyönyörtől....

                                                                          Folytatása következik...