-Értem!

Edward féltve nézte,ahogy Rana a sziklamászással próbálkozik,és a kibukó tüskék sorra eltalálják.

,,Szegény-gondolta-most biztosan semmit nem ért.Nehéz lehet neki.Ren elrabolta,én meg szünet nélkül újabb bajokba taszítottam...Vajon jól cselekedtem?˝-gondolataiból egy sikoly ébresztette fel-Rana!-kiálltotta,és a földön fekvő lányhoz futott-Jól vagy?

-Persze...-nyögte a lány,ahogy Ed felsegítette.

-Újra!-szólt rá Taylor.

-Nem!-állt elé Edward-Ebből már elég!Rana nem bírja!Hagyd abba!

-Ed...-suttogta a lány.

-Megkérdőjelezed a döntésem?-nézett rá összeráncolt homlokkal a másik fiú-Tuttommal nem te vagy a Tűzmester!Állj félre!-azzal ellökte Edwardot,de az nem hagyta magát,és ismét elé ugrott.

-Rana már eleget szemvedett!- a lány csodálattal nézett barátjára,és a 2 fiú közti méretkülömbségre -Ren elrabolta,én pedig egy újabb veszélybe rángattam!Árva maradt a tűz miatt,és mindenki kiközösítette!Az egész élete érthetetlen,és lefogadom,azt se tudja,miért harcol!Az a kard veszélyes!Mi van,ha nem is ő a kiválasztott?

-Ez tőle függ-monta egyhangúan Tay.

-Edward...én...szerintem lehet,hogy a kard magyarázatot adhat a múltamra,és hogy ki vagyok.Bármilyen kockázatos is,de 2 nap múlva vizsgázni akarok.Ne haragudj.

A fiú felsóhajtott.

-Ha már a családod elveszetted,ezt az esélyt nincs szívem megtagadni tőled.

A lány átölelte.

-Kösz hogy ilyen megértő vagy.

-N...nincs mit...-Ed kivörösödött.

-Gyere ,,Júlia˝,folytassuk-mondta Tay.

-Olyan goromba vagy!-szidta a lány.

Ezek után,hogy Rana tudatában volt annak,hogy Edward drukkol neki,minden akadályt sikerrel vett...

Eljött a nagy nap.Rana az ágyán ült,és a felkelő napot nézte.

-Itt az idő-gondolta-Most vagy soha derül ki,hogy én vagyok-e az örökös...

-Jó reggelt Rani!-nyitott be Ed-Gyere,Tay már vár rád!

Rana bólintott,és Edwardal elfutott.

-Örülök,hogy megjöttél!-mindta az ezüstszemű-Indulhatunk?

-Igen!-válaszolta vakmerően Rana.

-Biztosan ezt akarod?Kérdezte féltve Ed.

-Igen.Induljunk!

Sokáig gyalogoltak egy sötét,mocsaras erdőben.Rani egyre bizonytalanabb lett,hogy tényleg képes-e arra,amit elválalt.Pár óra múlva egy óriási barlandhoz értek.A lány nyelt egyett.

-Itt vagyunk-monta Tay-Készen állsz?

A lány egy pillanatra megfogta Edward kezét,aki kivörösödött.

-Igen!

Azzal bementek.Taylor csinált fényt a kezében lévő,pislákoló tűzgömbel.Hamarosan egy óriási terembe értek,melynek közepén ott állt a legendás kard,a földbe döfve.Amint Rana elindult felé,valaki megszólította.

-Szia tündérke!

Rana és Ed egyszerre felkiáltott:

-Ren!

-Személyesen!-legyintett a fiú,és leugrott a mennyezetről,egyenesen Rana felé.

Edward menten karjára húzta a fém védőt,és a gyerek elé ugrott.Ren karon ragdta,és a falhoz vágta.

-Edward!-kiáltotta Rana,mire a gonosz megfogta a karját.

De Tay sem volt tétlen.Azonnal egy tűzgömböt irányított rá,mire a fiú elugrott,és ezúttal őt vette célba.Rana remegve nézte a csatát.

-Siess!-kiáltott rá a feltápászkodó Ed-Szerezd meg a kardot!Gyorsan!

-De..

-Higyj magadban!Gyorsan!

Azzal a csaj megindult.Amint elérte a sír tetejébe ágyazódott kardot,valaki felordított.Tay a fal alatt hevert,és Edwardot Ren tartotta fogve.

-Edward!Taylor!..Hagyd abba!-kiabálta

-Akkor gyere velem!

A lány éppen szólt volna,amikor Edward nem hagyta.

-Rana...ne...menj...-de Ren ököllet hasbavágta,mire ő elájult.

-Neeeee!-sikította a lány,és megragadta a kardot.Hirtelen égető érzést érzett.

Folytatása következik...